Megint egyedül

A kapcsolataink mintái tükrözik kötődési sérüléseinket: megmutatják, hogyan élnek tovább felnőtt kapcsolatainkban azok a tapasztalatok, amikor gyermekként elhagyva, elutasítva, megalázva, elárulva vagy igazságtalanul kezelve éreztük magunkat.

Ami egykor a kapcsolat megőrzését vagy a fájdalomtól való védelmet szolgálta, később észrevétlenül kapcsolati alapmintává válhat. Kapaszkodunk vagy távolságot tartunk. Bizonyítunk, alkalmazkodunk, ellenőrzünk, megmentünk, harcolunk vagy inkább eltűnünk, mielőtt a másik utasíthatna el bennünket.

A változás ott kezdődik, ahol felismerjük: már nem kell ugyanazokat a helyzeteket újra és újra átélnünk ahhoz, hogy végre más legyen a történet vége. A kapcsolat szólhat kölcsönös jelenlétről, biztonságról, tiszteletről és arról is, hogy önmagunkat nem kell feladnunk azért, hogy valaki mellettünk maradjon. ​

Felnőttként talán ismerősek ezek a minták:

• Gyakran olyan emberekhez kötődsz, akik érzelmileg vagy fizikailag nem elérhetők.

• Bizalmatlan vagy, figyeled a jeleket, keresed az ellentmondásokat, és nehezen engeded át az irányítást.

• Szégyelled a szükségleteidet, az érzéseidet, a testedet vagy azt, ahogyan kapcsolódsz.

• Kisebbíted magad, túl sokat adsz, elviseled a bántó megjegyzéseket, és nehezen mondasz nemet.

• Erősen reagálsz arra, ha nem hallgatnak meg, visszaélnek a hatalmukkal, kettős mércét alkalmaznak, vagy átlépik a határaidat.

• Gyakran azt feltételezed, hogy nem vagy eléggé szerethető, érdekes, értékes vagy fontos.

• Túlzottan alkalmazkodsz, teljesítménnyel próbálod kiérdemelni az elfogadást, vagy olyan embereket választasz, akik nem választanak téged igazán.

• Kapcsolataidban ismétlődően ugyanazokat a fájdalmas helyzeteket éled át, még akkor is, ha a másik ember látszólag teljesen különbözik az előzőtől.

• Egyszerre vágysz mély közelségre, és félsz attól, hogy ha igazán közel engedsz valakit, ismét elveszítenek, elutasítanak, becsapnak, megszégyenítenek vagy elnyomnak.

Ebben a csoportban a testedet is segítségül hívjuk, hogy újra felfedezd:

• hogyan jelennek meg ezek a kapcsolati minták a testedben, érzéseidben és automatikus reakcióidban,

• milyen érzés biztonságosan közel kerülni valakihez anélkül, hogy kapaszkodnod vagy menekülnöd kellene,

• hogyan lehet lassan újraépíteni a bizalmat önmagad és mások felé,

• miként tudod felismerni és megtartani a saját határaidat,

• hogyan szabadulhatsz ki a bizonyítás, az alkalmazkodás, az ellenőrzés és az önfeladás ismétlődő mintáiból,

• milyen érzés lehet olyan kapcsolatban jelen lenni, ahol nemcsak adsz, küzdesz vagy védekezel, hanem kérhetsz, befogadhatsz és önmagad is maradhatsz.

Várlak, ha

• szeretnél rálátni arra, hogyan hatnak a korábbi kapcsolati sérülések a párválasztásodra, a határaidra és a közelséghez való viszonyodra,

• gyakran tapasztalod, hogy kapcsolataidban ugyanazok a fájdalmas helyzetek ismétlődnek,

• szeretnél együttérzőbb kapcsolatot kialakítani önmagaddal és a saját érzéseiddel,

• szeretnéd megtapasztalni, hogy a kapcsolódás nemcsak fájdalmat és veszélyt, hanem biztonságot, kölcsönösséget és szabadságot is jelenthet.